Organikus gazdálkodás

Bevezetés

Az organikus gazdálkodást a vetésforgó használata, trágyázás, valamint zöldtrágya és komposzt alkalmazása jellemzi. Az organikus gazdálkodás tiltja a legtöbb ásványi műtrágya és agrokemikália használatát.

Az organikus gazdálkodásból származó élelmiszerek általában drágábbak, mivel a hozamok alacsonyabbak, és így csak egy kisebb piaci szegmenset képes kiszolgálni. A környezettel, a klímaváltozással, az élelmiszerek minőségével, az élelmiszerbiztonsággal és a társadalmi igazságossággal kapcsolatos érveket az organikus gazdálkodást támogató törvények melletti lobbizásra használják föl, valamint arra, hogy piaci keresletet gerjesszenek azon fogyasztók között, akik képesek többet fizetni.

Továbbá, az organikus gazdálkodás támogatói gyakran azt sugalmazzák, hogy a globális élelmiszerigényeket a húsfogyasztás és az élelmiszerpazarlás csökkentésével fogjuk kielégíteni, miközben a produktív gazdálkodást egyre inkább el kell hagyni. Mivel az organikus gazdálkodással foglalkozó szervezetek tiltják a legtöbb ásványi műtrágya alkalmazását, a Yara műtrágyáinak felhasználásával termelt élelmiszert nem lehet organikusnak nevezni. Ugyanakkor a Yara vásárlói, üzleti partnerei és alkalmazottai rendszeresen találkoznak az organikus gazdálkodással kapcsolatos vitával. Ebből kifolyólag szükségét érezzük annak, hogy megfogalmazzuk a Yara álláspontját az organikus gazdálkodásra vonatkozóan.

A jelen állásfoglalás célja az, hogy tudományos alapú megközelítést használjunk a Yara organikus gazdálkodással kapcsolatos álláspontjának megfogalmazásához. Az organikus műtrágyákkal nem foglalkozunk a jelen állásfoglalásban.

A Yara International álláspontja

A Yara az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) forgatókönyveit tekinti a leghitelesebb kiindulópontnak a vitához. Nem tartjuk hitelesnek azokat az elképzeléseket, amelyek szerint az emberiségnek jelentős mértékben meg kell változtatnia az élelmezéssel kapcsolatos preferenciáit.

A Yara támogatja az élelmiszerpazarlás csökkentésére tett erőfeszítéseket, de ezzel a stratégiával a termelés-bővítésre vonatkozó stratégiák mellett kell foglalkozni – és semmiképpen sem helyettesítik a termelésnövekedéssel kapcsolatos igényeket.

Az organikus gazdálkodás nem képes eltartani a föld jelenlegi népességét, és az elkövetkező évtizedekre becsült népességszámot sem. A globális szinten termelt élelmiszereknek körülbelül a felénél használnak ásványi műtrágyákat.¹ Az élelmiszertermelést 70%-kal kell növelni 2050-ig a növekvő népesség megfelelő élelmezése érdekében.² Az organikus gazdálkodásban csak jelentősen alacsonyabb terméshozamokat lehet elérni.

Az organikus gazdálkodásra való nagy arányú áttérés a termőterületek növekedéséhez vezetne. Ennek következményeként megnőne az üvegházgázok kibocsátása, a biodiverzitás fenntartásához rendelkezésre álló érintetlen területek mérete csökkenne, valamint emelkednének az élelmiszerárak.

A környezetre való kihatás szempontjából az organikus és a produktív gazdálkodás is kihívásokkal küzd. A környezeti teljesítmény javulása nem az organikus vagy produktív módszerektől függ, hanem sokkal inkább a legjobbnak tekintett gazdálkodási módszerek alkalmazásától, amely során a meglévő ismereteket az erőforrás-felhasználás hatékonyságának optimalizálására használjuk.

A gazdálkodóknak minden növényi hulladékot, trágyát és egyéb tápanyagot fel kellene használniuk, ami a gazdaságban rendelkezésre áll. Ezután pedig ásványi műtrágyák optimális szintű alkalmazásával kellene optimalizálni a termőföld használatát a hozamok növelése mellett. A nitrát-alapú műtrágyák a leghatékonyabbak, mivel optimális tápellátást biztosítanak a növények számára a terméshozam és a környezet szempontjából is.

A jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá azokat az állításokat, miszerint az organikus élelmiszerek minősége jobb. Mind a tápérték, mind pedig az élelmiszerbiztonság és az íz szempontjából is ellentmondóak az eredmények, ami azt sejteti, hogy az eltérés inkább az egyes gazdaságoknál, a tenyészidőszaknál és a talajnál keresendő, nem pedig a kizárólag a gazdálkodási rendszerben.

Az agrárismeretek bővítése – beleértve az organikus gazdálkodás gyakorlatát is – segíthet a vidéki szegények megélhetésén. A jobb életkörülmények biztosításának legbiztosabb módja ugyanakkor a hatékonyabb mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása a nagyobb profit és a rugalmasság növelése érdekében.

Étrendváltozás és az élelmiszerpazarlás

Technikailag az emberiség étkezési szokásainak nagymértékű megváltozás nagyban hozzájárulna a jövő élelmezésbiztonságához. Ugyanakkor a Yara nem tartja valószínűnek, hogy az ilyen stratégia sikeres lehet. A jólét növekedése az étrend változatosabbá válását hozza a fejlődő országokban, és a vitában résztvevők legtöbbje számára ez pozitív irányú fejlődést jelent.

Az élelmiszerpazarlás és az élelmiszer jellegű hulladékok csökkentése jelentős tényező lehet. Ugyanakkor már most is elég komoly gazdasági ösztönzőket használunk az élelmiszerpazarlás csökkentésére. Mindezek ellenére a megtermelt élelmiszer körülbelül fele nem kerül felhasználásra.³ Az elsődleges élelmiszertermelés fokozása kiemelt fontosságú lépés a jövőbeli igények kielégítéséhez, függetlenül a pazarlás csökkentésére tett erőfeszítésektől.⁴

Organikus terméshozamok – az állítások Rendszeresen hallható az az állítás, miszerint az organikus gazdálkodás ugyanakkora terméshozamokat produkál, mint a hagyományos mezőgazdaság, s hogy az organikus gazdálkodás igenis képes élelemmel ellátni a növekvő népességet. Az ilyen állításokat rendszeresen cáfolják a mezőgazdasági szakfolyóiratok. Az adatok téves felhasználása és hibás értelmezése, valamint a statisztikai módszertan hiánya általános hiba.^5,6

Hozamszintek

A tudományos szakirodalom szerint globális szinten az organikus gazdálkodás általában a hagyományos gazdálkodás hozamszintjeinek 50-75%-át képes teljesíteni⁷. Egy másik jelentés arra mutat rá, hogy az organikus gazdálkodásnak ugyanannyi terményhez 65-200%-kal nagyobb földterületre van szüksége.⁸

A kérdés leginkább a legfontosabb gabonafélék és haszonállatok hozamszintjei körül forog. Búzát nagyjából 215 millió hektárnyi területen termesztenek világszerte, és ez az egyik főtermény. Az organikus gazdálkodásban elérhető hozam körülbelül 2/3-a a hagyományos mezőgazdasági hozamnak a búza esetén.⁹

Az alacsonyabb hozamok következményei

A Stanford Egyetemen Burney és társai által végzett egyik makroelemzés dokumentálta a mezőgazdasági termelés fokozásának hatását az 1960-as évekbeli szinthez képest. Ha 1961-es hozamszinteken szeretnénk kielégíteni a 2005-ös élelmiszerigényeket, akkor a termőterületet Oroszország méretének megfelelő földterülettel kellene bővíteni.¹⁰

A hozamszintek növekedésével 590 milliárd tonna üvegházgáz kibocsátását sikerült eddig megelőzni. A megművelt földterület növelése nyilvánvaló hátránnyal jár a biodiverzitás, az élővilág és az árszintek szempontjából.

Környezeti hatások

A mezőgazdasági tevékenységeknek nem csak az üvegházgáz-kibocsátással és a földterület-felhasználással kapcsolatos hatásai vannak. A műtrágya elszivárgása például eutrofizációt okoz. Az ásványi műtrágyák és az organikus gazdálkodás esetén is megfigyelhető az elszivárgás. A termőföldi kísérletek azt mutatják, hogy az ásványi műtrágyák alkalmazásával és a legújabb ismeretek felhasználásával termelt növények esetén jelentősen kevesebb elszivárgással kell számolnunk egy tonnányi terményre vetítve, mint az organikus növények esetén.¹¹ Az Egyesült Királyságban alkalmazott jelenlegi gazdálkodási gyakorlatok mellett az organikus búzatermelés eutrofizációs hatása háromszorosa a hagyományos növénytermesztésének.¹²

A Yara elismeri, hogy a műtrágyát nem mindig optimálisan használják fel. A Yara tanáccsal látja el a gazdálkodókat arra vonatkozóan, hogy miként lehet a műtrágyázást minél precízebben végrehajtani. A precíziós gazdálkodás környezetbarátabb és költséghatékonyabb is, mint a hagyományos gyakorlat.

Tápláló és egészséges élelmiszerek

Az organikus termékek támogatói azt hirdetik, hogy az organikus élelmiszerekre való áttérés olyan, mintha „naponta egy plusz adagnyi gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanánk”.¹³ Tudományos bizonyítékokat is felmutató több átfogó tanulmány mutatott rá, hogy ezek az állítások teljességgel alaptalanok.

„Megfelelő igényességgel készített tanulmányok szisztematikus vizsgálata alapján állítható, hogy nincs bizonyíték arra, hogy különbség lenne az organikus és a hagyományos módon termelt élelmiszerek tápértéke között.”¹⁴

Az organikus gazdálkodás szószólóinak egy újabb állítása az, hogy az organikus termények kevesebb nitrátot tartalmaznak. Ez igazolható, ugyanakkor a tudományos bizonyítékok rámutatnak, hogy a nitrátbevitel nem rejt veszélyeket. Több friss tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben lévő nitrátok jótékony hatásúak az egészségünk számára.

Vidéki szegénység

A mezőgazdasági ismeretek bővítése egyértelműen segíthet a vidéki szegények életszínvonalának növelésében. A legújabb módszerek használata mellett az extenzív gazdálkodás is képes jobb hozamokat produkálni, és rugalmasan igazodni a kedvezőtlen időjárási körülményekhez.

Ugyanakkor a Yara határozottan hisz benne, hogy ha segítünk a kistermelőknek abban, hogy a termelékenység olyan szintre emelkedjen, ahol már a helyi, a regionális és a globális piacon is versenyképesek tudnak lenni a terményeikkel, akkor sokkal jelentősebb javulást lehet elérni az életszínvonal és az élelmiszerbiztonság területén.¹⁵ Az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági gyakorlatok is hozzájárulhatnak ehhez, ugyanakkor nem képesek beruházásokat vonzani a szektorba, s nem tudnak olyan profitbázist kialakítani, amelyet ki lehetne használni zord időjárási körülményekkel sújtott időszakokban.

A mezőgazdaságban megvalósuló beruházások révén például öntözőrendszerek és száraz tárolók épülhetnek, amelyek pedig növelik a hozamot, segítenek ellensúlyozni a csapadékhiány hatásait, és csökkentik a betakarítás utáni veszteségeket.

  ^1. Erisman et al. (2008) "How a century of ammonia synthesis changed the world" (Hogy változtatta meg egy évszázadnyi ammóniaszintézis a világot), Nature geoscience, 1. kötet, 2008. OKTÓBER 

^2."Hogyan tápláljuk a földet 2050-ben" , FAO (2009)

   ^3.  A fenntartható fogyasztás ösztönzése – Hulladék az értékláncon belül, Világgazdasági Fórum (2009)

   ^4.Otterdijk, R. és Meybeck, A. "Global food losses and food waste"(Globális élelmiszerpazarlás és élelmiszerhulladék) FAO (2011)

   ^5.Goulding, K.W.T. és A.J. Trewavas (2009).

   ^6.Connor, D.J. (2008). "Organic Agriculture Cannot Feed the World” (Az organikus mezőgazdaság nem képes élelemmel ellátni a világot), Növénykísérletek, 106, 187-190.

   ^7.Kirchmann, et al. (2008). "Can organic crop producion feed the world?" (Képesek az organikus haszonnövények élelemmel ellátni a földet?)  39-72. o.. In H. Kirchmann H. és L. Bergstrbm (eds.) Organic Crop Production - Ambitions and Limitations (Organikus növénytermesztés – Ambíciók és korlátozások), Springer, Dordrecht, Hollandia.

   ^8.Williams, A.G., Audsley, E. és Sandars, D.L. (2006) Determining the environmental burdens and resource use in the production of agricultural and horticultural commodities. (A környezeti terhelés és az erőforrások felhasználásának meghatározása a mezőgazdaságban és a kertészetben) 

 ^9. Goulding, K.W.T. és A.J. Trewavas (2009) "Can Organic Farming Feed the World?" (Képes az organikus gazdálkodás élelemmel ellátni a földet?) 

 ^10.Burney et al. (2010), PNAS 2010. június

 ^11.Korsaeth, Audun (2008) "Relations between nitrogen leaching and food productivity in organic and conventional cropping systems in a long-term field study" (Kapcsolat a nitrogénelszivárgás és az élelmiszer produktivitás között az organikus és a hagyományos növénytermesztési rendszerekben – hosszú távú kísérlet), Agriculture, Ecosystems andEnvironment 127 (2008) 177 - 188

 ^12. Williams, A.G., Audsley, E. és Sandars, D.L. (2006) Determining the environmental burdens and resource use in the production of agricultural and horticultural commodities (A környezeti terhelés és az erőforrások felhasználásának meghatározása a mezőgazdaságban és a kertészetben). 

^13. Organic-really-is-better

^14.Dangour, A. D., Dodhia, S. K., Hayter, A., Allen, E., Lock, K. és Uauy, R (2009) Nutritional quality of organic foods: a systematic review (Az organikus élelmiszerek tápértéke: rendszerszintű áttekintés), Am J Clin Nutr 2009. szeptember,

^15.http://www.africacorridors.com/sagcot/