Amikor az egy több, mint a sok - A minőség a menőség

- Te mivel támogatod a növényeidet?

- Nitrogénnel.

- Oké…és mivel támogatod a nitrogénedet?

- …

Ezt az elgondolkodtató párbeszédet hoztam a mindennapokból, az idei fejtrágyázási szezonra készülődve. Valahol mindenki érzi vagy érezte már: az egyik mérleg serpenyőnkben ott ülnek az ökonómiai megfontolásaink, a másikban viszont az, hogy el kell(ene) engednünk a „hátmertígyszoktuk” gyakorlatát, a lecsupaszított, extenzív megoldásokat, ha versenyben szeretnénk maradni. Magunk mögé tekintve elmondhatjuk: olyan klimatikus környezetben kell dolgoznunk, amely egyszerűen nem engedi már meg, hogy technológiai hibát, hibákat kövessünk el. Évről évre, egyre szűkülő mozgástérben vagyunk, és be kell látnia annak, aki még nem tette: rá vagyunk kényszerítve a hatékonyságra, s egyben a minőség elérésére is. Különösen igaz ez a felhasznált inputanyagokra.

Árat kérek YaraBela Sulfan-ra

Ezt a hatékonyságot erősíti fel a kén is, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a tápanyagellátási stratégiánkban, ha a legjobb minőség elérése a célunk. Kén nélkül kalászosaink nem tudják hozni a beléjük kódolt terméspotenciáljukat, sem mennyiség, sem minőség tekintetében. A szigorodó környezetvédelmi szabályozások nyomán ma már - kénutánpótlás nélkül - potenciálisan fokozódó kénhiányra kell és lehet számítani.

Szabadföldi körülmények között, korábban fel sem merült a kéntrágyázás szükségessége: az ipari szennyezés mellett, a nagy mennyiségben kijuttatott szuperfoszfáttal, vas- és rézgáliccal „megoldottuk” ezt a dolgot. A talajok kénben való elszegényedéséhez hozzájárul az is, hogy a szulfát-ion, mint a növények által egyedüliként hasznosítható kén-forma (csapadékviszonyoktól és talajaink mechanikai összetételétől függő mértékben) a nitrátionhoz hasonlóan, elhagyva a gyökérzónát, könnyen lemosódik a mélyebb szintekbe. Öntözött területeken így hatványozott a potenciális kénhiány veszélye. Gabonában a kénhiányra jellemző tünetek ezért legelőször a tábla könnyebb talajszövetű részein jelentkeznek, tónusukat vesztett, a nitrogén hiányára emlékeztető foltok formájában, de először a fiatal leveleken.

Mivel a talaj nitrogéntartalmának 95%-a, kéntartalmának pedig 90-95%-a a talaj szerves anyagában található, ezért ha nem őrizzük meg/nem pótoljuk vissza ezt a szerves anyagot, vagy júdáspénzért erőműben elégetjük azt, akkor ezen két esszenciális tápelem felvételét, hozzáférhetőségét is - önmagunkkal együtt - arcul vágjuk. Duplán. Szerves anyag nélkül nincs talajélet, talajélet nélkül nincs nitrifikáció.

A leghatékonyabb - búzaminőséget befolyásoló - környezeti faktor a nitrogén-ellátás. Úgy dózisban, mint formában, de főképp az időzítésben. A szemek nitrogéntartalmának (így a fehérjetartalmának is) durván 80%-a a szárból és a levelekből származik, ahol korábban, virágzás előtt akkumulálódik (BBCH 29-41). Innen szállítódik a szemekbe a vegetáció előrehaladtával. Kardinális tény, hogy a maradék 20% nitrogént a búza a virágzás (BBCH 59) után veszi fel, melynek sikere egy újabb, jól időzített nitrogénellátáson (és természetesen a bemosó csapadékon) múlik. Így a kései, jellemzően harmadik fejtrágyázás egy mindenkori minőséget meghatározó mozzanat lesz majd a búzáink életében.

Árat kérek YaraBela Sulfan-ra

Kén jelenlétében a kijuttatott N-műtrágyánk hatékonyabban dolgozik, ezért célszerű ezt a két tápelemet egy termékben alkalmaznunk.

A kénes nitrogénműtrágyák piacán általában az ammónium-szulfát alapú termékek képviselik a legnagyobb felhasználási részarányt. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni: valamennyi nitrogénforma közül ez savanyítja legnagyobb mértékben a talajainkat. Ha ammónium-szulfátból 100 kg N hatóanyagot juttatunk ki, akkor annak pH puffereléséhez (vagyis a savanyító hatás közömbösítéséhez) ~ 540 kg CaCO₃-ra lesz szükség. Az általában kedvezőbb (?) árfekvésű termék mellé tehát (hacsak nem erősen lúgos pH-jú, vagy csonkolt, erodált, felszínközeli meszes talajképző kőzettel rendelkező területeken gazdálkodunk) naturáliában számoljunk oda - 300 kg ammónium-szulfát műtrágya esetén - pufferként, ~ 3-4 mázsa meszezőanyag árát is, hektáronként.

A Yara ebben a szezonban is a YaraBela Sulfan (N: 24%, SO₃: 15%) termékével van jelen a magyarországi nitrogénpiacon. Szárazföldön, a németországi Rostockból érkezik Magyarországra, a gazdálkodóink műtrágyaszórójába, immáron 750 kg-os BB kiszerelésben.

Ammónium-nitrátról van szó, amely kiváló fizikai tulajdonságai mellett abban is egyedülálló, hogy a ként nem a leginkább savanyító hatású ammónium-szulfát formában, hanem gipsz, CaSO₄ formájában hordozza.

A talajban lévő szerves elemi kén egy lassú mikrobiológiai folyamat során oxidálódik a növények által felvehető szulfáttá, amely folyamat a tél végén (mikor állományaink a legéhesebbek) a hideg talajon még inkább gátolt. Fentiek nyomán az első fejtrágyát mindenképpen kénes nitrogén formában javasolt kiadni.

Minden egyes szemcséje növényi igényhez idomultan, 4:1-es N/S aránnyal rendelkezik. Az átlagátmérőjük 3,8 mm, az 1,6 mm-nél kisebb átmérő megengedett maximuma 1%, ezekben a vikinghajós zsákokban, vagyis: YaraBela Sulfan: kémiából és fizikából ötös.

Árat kérek YaraBela Sulfan-ra

Csapadékviszonyoktól, talajtípustól és célzott termésátlagtól függően, őszi búzában bokrosodáskor 200-300 kg/ha, szárbainduláskor 120-200 kg/ha, majd kalászhányás idején (minőségfaktor!) 70-120 kg/ha a mindenkori évjárat alapján meghatározott dózis-tartomány.

A tápelemek közül a nitrogén gyakorolja a legnagyobb hatást a termésmennyiségre. Segítsük ennek hatékonyságát okosan, kén támogatása mellett. S hogy mennyire fontos, ott van-e a két elem egymás mellett vagy sem, íme egy gazdálkodói visszacsatolás, a 2023/24-es szezonból:

• Mennyi?
• 300!!!
• Mi 300?
• Mi mennyi???

Örökérvényűnek tűnik a fenti párbeszéd (…), hisz napjainkból is hoztunk most rá egy gyakorlati példát. Szolnok külterületén járunk, Abony felé haladva, a régi 4-es főút jobb oldalán, a zagyvarékasi székhelyű Rékasi-Agrár Kft. területén. Közvetlenül egymás melletti, 10 ha illetve 8 ha nagyságú táblákban. 24 aranykoronás, sülevényes területen, homokos vályog talajszövettel.

A teljes technológia: az elővetemény, az alapművelés, a magágykészítés és vetés módja és időpontja, a kiválasztott fajta, a talajadottságok, a vetés óta lehullott csapadék mm: egy az egyben ugyanaz. A fejtrágya kijuttatásának módja, megosztásának dózisa (200 kg + 100 kg/ha) és azok időpontjai: egy az egyben ugyanazok.

Egyetlen különbség van csak: a fejtrágyázások során az egyik tábla 200 + 100 kg/ha YaraBela Sulfan-t kapott, míg a másik 200 + 100 kg/ha konkurens, ként nem tartalmazó MAS terméket, ugyanazokon a napokon. Utóbbinál ugyanis szolgáltatás formájában történt minden művelet, a terület tulajdonosa pedig kijelentette: nem tart igényt a Sulfan-ra, az olcsóbb megoldást választja.

Fajta: Isterra Basilio, vetés: 2023. okt. 6

Vetőmagnorma: 220 kg/ha

Elővetemény: napraforgó

Alaptrágya: -

Fejtrágya1.

2024. február. 10: 200 kg/ha YaraBela Sulfan ill. 200 kg/ha versenytárs termék

Fejtrágya 2.

2024. március 13: 100 kg/ha YaraBela Sulfan ill. 100 kg/ha versenytárs termék

Eredmények:

YaraBela Sulfan tábla:

Termés mennyisége: 6,3 t/ha

Nyersfehérje: 13,1 %

Sikértartalom: 26,1%

Versenytárs tábla:

Termés mennyisége: 5,2 t/ha

Nyersfehérje: 12,3%

Sikértartalom: 22,1 %

Látva a fenti számokat betakarítás után, a két tábla közti, mintegy 10e Ft-nyi hektárköltség-különbség, mint befektetés többszörösen megtérült, a szakmai döntés helyessége visszaigazolódott. Ennyit tesz a kén és nitrogén együtt, ha a Yara adja.

Árat kérek YaraBela Sulfan-ra