-
Legfrisebb hírek
-
-
Habár az ilyen megperzselődés ritkán hat kedvezőtlenül a terméshozamra a növény regenerációjának és újranövekedésének köszönhetően, egy francia kutatás mégis azt támasztja alá, hogy a műtrágya alkalmazása a hatodik levél kifejlődését megelőzően ajánlott. A műtrágyaszórás és a karbamidos felületkezelés továbbá növeli az ammóniaveszteség esélyét, különösen magas hőmérsékletű területeken.
Szemeskukorica-termőföldeken a műtrágyát a magtól legfeljebb 5 cm-re beágyazva elősegíthetjük a különböző tápanyagok, mint a nitrogén, a cink és a foszfor felszívódását a növény korai életszakaszában, amikor a gyökerek még nem képesek teljes mértékben magukba szívni a tápanyagokat.
A pneumatikus műtrágyaszórók használatával az ammónium-nitrátot a földfelszínre, a növény levelei alá juttatjuk, mely hatékonyan módszer a szórás okozta perzselés kockázatának minimalizálására.
A talajba ágyazás segítségével magas tápanyag-koncentrációt biztosíthatunk a fejlődő gyökerek közvetlen közelében, ahol a növény könnyebben fel tudja szívni azokat. Az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyát (pl. NPK) pedig érdemes fejtrágyázásos módszerrel alkalmazni, hogy elkerüljük a levélperzselődést.
A starter műtrágyát a sarjadó növényeknél alkalmazzák annak érdekében, hogy már korán megerősödjön és növekedjen. A starter műtrágyák foszfor-alapúak, alacsony nitrogéntartalmuknak köszönhetően felgyorsul a gyökerezés és a növény korai fejlődése, ami pedig hozzájárul a termésmennyiség fokozásához. A starter-hatást többnyire a foszfor váltja ki, azonban a legjobb szinergiát a foszforral egyenértékű nitrogén hozzáadásával érhetjük el.
A nagy terméshozamú kukoricatermelő rendszerek esetében továbbá a cink tartalmú műtrágya használata is megfontolandó a korai növekedés elősegítésének érdekében.
A „pop-up” eljárás során a műtrágyát a maggal együtt ágyazzák be. Nevét onnan kapta, hogy alkalmazásával a növény elméletileg gyorsabban növekedik és ereszt gyökeret. A leghatékonyabb kombinációnak a foszfor és a nitrogén bizonyult, a mag közelében alkalmazva, némi kálium párhuzamos alkalmazásával. A YaraMila NPK műtrágyákat gyakran alkalmazzák ezzel a módszerrel, hogy elősegítsék a növény kezdeti fejlődését. Azonban használata után nitrogénes kezelésre van szükség, a karbamid használata pedig nem ajánlott, különösen magas pH-értékű talajoknál, melyekben káros hatással lehet a magvakra, valamint megakadályozhatja vagy késleltetheti a kicsírázást.
A starter műtrágya alkalmazásának egy alternatív módja, hogy a műtrágyát a mag alá/mögé helyezzük. Ezzel a módszerrel kiküszöbölhetjük az átmeneti tápanyaghiányt hideg és alacsony foszfortartalmú talajokban.
A műtrágya behelyezésének módját a helyi tapasztalatokhoz igazítják. A starter műtrágyát többnyire a mag alá és mellé helyezik. Argentínában, kis mennyiségű szer használata esetén a magtól való távolság 3 x 3 cm. Az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában és európai agyagos talajoknál gyakran nagyobb, 5 x 5 cm-es távolság van a mag és a műtrágya között.
A növény korai fejlődéséhez elengedhetetlen tápanyagokat különösen a magok ültetése előtt érdemes alkalmazni. Ezek közé tartozik a cink és a foszfor, melyek bizonyos körülmények között nem elérhetőek a talajban.
A levéltrágyázás a közvetlenül küszöböli ki a tápanyaghiányt, ahol a talajkörülmények korlátozzák bizonyos tápanyagok felszívódását. A megfelelően összeállított termékek használata elengedhetetlen a kukorica kiegyensúlyozott táplálásához. Használatuk az életképes levelek kifejlődését követően lehetséges, azaz az első két levél megjelenése után, esetleg kompatibilis gyomirtó szerekkel vegyítve.
Az öntözéses tápanyag-utánpótlás során a műtrágya közvetlenül a növényre kerül. Kukorica esetében leggyakrabban forgófejes öntözőrendszerekkel hajtják végre.
Ennek segítségével a csúcsterhelés időszakához közelebb válnak elérhetővé tápanyagok a növény számára, mely más módszerekkel kevésbé kivitelezhető, hiszen a kukorica nyolcleveles stádiumát követően már nehéz műtrágyaszóró kocsival vagy permetezővel végighaladni a termőföldön. Forgófejes öntözőrendszer segítségével a termelők a növény fejlődési szakaszaihoz igazíthatják a nitrogén és kálium használatát.