Gyomnövények, kártevők és betegségek

A kártevő rovarok elterjedése évszakról évszakra változik és a termelők rendszerint folyamatos ellenőrzés mellett szabályozzák a vetésforgót a kockázatok csökkentése érdekében. A talaj –és magkezelés megoldást jelenthet ahol korábban drótférgek okoztak problémákat, vagy ha a körülmények kedvezőek a kukoricabogarak –és férgek elterjedéséhez.

A biotechnikával kifejlesztett hibridkukoricák rovarirtó mérget termelnek a Bacillus thuringiensis (Bt) nevű baktérium génjeinek hozzáadásával; ez a modern technológia védelmet biztosít a kukoricamoly és más hernyófajok, valamint a kukorica-gyökérféreg ellen. A kukoricamolyok, kabócák, aknázómolyok, bogarak, szöcskék és tripszek szintén gyakori kukorica-kártevők, különösen melegebb éghajlatú területeken.

kukorica tények

 

A kukoricát fenyegető betegségek felbukkanását elsősorban az időjárási tényezők határozzák meg, így nehéz őket előre megjósolni. Nem minden betegség okoz gazdasági veszteséget és a szemes kukorica esetében a legfontosabb a szár felső részén található buroklevelek védelme, mivel a levél fotoszintézisének csökkenése a terményhozamot is csökkenti. 

Súlyos megbetegedések, mint a szürke levélfolt vagy a levélrozsda, a Cercospora zeae-maydis esetén a növény kidőlhet, mivel a növény az összes tápanyagot elvonja a szárból a kukoricaszemek kialakulása érdekében. Mérsékelt égövi területeken bizonyos megbetegedések, mint például a Kabatiella zeae nevű csírafolt, mely később jelenik meg a növényen, jelentős levélhulláshoz vezethetnek, mely csökkenti a takarmánykukorica-hozamot.

kukorica tények

Még több a tény a kukoricáról:

Agronómiai irányelvek

Agronómiai irányelvek

Kukoricát leginkább az 55-ik északi és a 45-ik déli szélességi fok között termesztenek. A kukorica használja fel leghatékonyabban a napfényt, és a hektárra bontott terméshozama is a legmagasabb a hazánkban termesztett növények közül.
Tápelem összegzés

Tápelem összegzés

A kukorica esetében a tápanyag-felvétel főleg a szárnövekedés során történik (4-8 leveles állapottól címerhányásig), a műtrágyát célszerű ez előtt kijuttatni -hacsak nem csévélődobos öntözést alkalmazunk-, mert a magas és sűrű növények között nehéz a...
Alkalmazási stratégiák

Alkalmazási stratégiák

A műtrágyaszórás termékeny talajoknál alkalmazandó. Ez egy kis kockázatú technológia abban az esetben, ha a műtrágyát a vetés előtt vagy a növény növekedésének korai szakaszában alkalmazzuk.
Kukoricatermesztés a világban

Kukoricatermesztés a világban

Kukoricából az összes többi gabonánál többet termelnek minden évben. Nagyjából 162 millió hektár területről 850 millió tonna szemes kukoricát termelnek ki, ami kb. 5,2 tonna/hektár terméshozamot jelent.
Talaj és meszezés

Talaj és meszezés

A kukoricának kicsi a tűréshatára az alacsony (<5,0) pH-értékű talajjal szemben, ahol az alumíniumtoxicitás visszafogja a gyökérnövekedést, a mangántoxicitás pedig a növény fejlődését. A megfelelő pH-érték 6-7,2 közé esik.
Kukoricapiac

Kukoricapiac

A búzához és rizshez képest felhasználását tekintve a kukorica valószínűleg a legsokoldalúbb gabonaféle.