A kártevő rovarok elterjedése évszakról évszakra változik és a termelők rendszerint folyamatos ellenőrzés mellett szabályozzák a vetésforgót a kockázatok csökkentése érdekében. A talaj –és magkezelés megoldást jelenthet ahol korábban drótférgek okoztak problémákat, vagy ha a körülmények kedvezőek a kukoricabogarak –és férgek elterjedéséhez.
A biotechnikával kifejlesztett hibridkukoricák rovarirtó mérget termelnek a Bacillus thuringiensis (Bt) nevű baktérium génjeinek hozzáadásával; ez a modern technológia védelmet biztosít a kukoricamoly és más hernyófajok, valamint a kukorica-gyökérféreg ellen. A kukoricamolyok, kabócák, aknázómolyok, bogarak, szöcskék és tripszek szintén gyakori kukorica-kártevők, különösen melegebb éghajlatú területeken.
![(a) Foltosság, (b) Levélszáradás, (c) Gyomírtó okozta levél klorózis kukorica tények]()
A kukoricát fenyegető betegségek felbukkanását elsősorban az időjárási tényezők határozzák meg, így nehéz őket előre megjósolni. Nem minden betegség okoz gazdasági veszteséget és a szemes kukorica esetében a legfontosabb a szár felső részén található buroklevelek védelme, mivel a levél fotoszintézisének csökkenése a terményhozamot is csökkenti.
Súlyos megbetegedések, mint a szürke levélfolt vagy a levélrozsda, a Cercospora zeae-maydis esetén a növény kidőlhet, mivel a növény az összes tápanyagot elvonja a szárból a kukoricaszemek kialakulása érdekében. Mérsékelt égövi területeken bizonyos megbetegedések, mint például a Kabatiella zeae nevű csírafolt, mely később jelenik meg a növényen, jelentős levélhulláshoz vezethetnek, mely csökkenti a takarmánykukorica-hozamot.
![(a) Hideg okozta foszforhiány, (b) A levél elszíneződésének számos oka lehet, (c) Belvíz okozta levélszíneződés kukorica tények]()