-
Legfrisebb hírek
-
-
A kalcium, a kálium és a nitrogén a legfontosabb főtápelemei a jól termő gyümölcsösöknek. Az egészséges növekedés elősegítéséhez nagy mennyiségű kalcium jelenléte szükséges a fában. Bár csupán a teljes kalcium mennyiség kis hányada kerül a gyümölcsbe, ez az alacsony koncentráció kritikus fontosságú a tárolás során felmerülő minőségi problémák minimalizálásának szempontjából.
A nitrogén mennyiség jelentős hányada a korai szakaszban kerül felhasználásra ezzel biztosítva a megfelelő vegetatív levél növekedést, a virágzást és a gyümölcsképződést. A későbbi időszakban alkalmazott túlzott nitrogén-ellátás kedvezőtlen hatással lehet a gyümölcs minőségére. Ennek eredményeképpen bevett szokás, hogy a nitrogént két fő növekedési szakaszban alkalmazzák. Először ősszel a szüret után, hogy növeljék a fában elraktározott tartalékot, mely kora tavasszal segíti a virágzást, a gyümölcskötődést és a korai levélzet kialakulását. Másodszor a virágzás alatt, hogy biztosítsák a további gyümölcs és levél növekedét a késő tavaszi, nyári időszakban.
A kálium felvétel csúcspontja később van, mint a nitrogéné. A tápelemnek kulcsszerepe van a hozam szempontjából és nagy hatással van a gyümölcs édességére is. Viszonylag alacsony mennyiségű foszforra van szükség. A foszfor különösen fontos új növényi szövetek növekedésekor (például amikor a fiatal fák sejtosztódása során új gyökerek és viragok alakulnak ki).
A magnézium fontos a megfelelő növekedés biztosításához, ám viszonylag kis mennyiségben. Kritikus szerepet játszik a levélnövekedésben és a megfelelő virágzásban minimális gyümölcs eldobással.
Bár a mikroelemekből alacsonyabb koncentráció szükséges a megfelelő növekedéshez, a bór, a réz, a mangán és a cink kulcsfontosságú elemek az almaféléknél.
A legszélesebb körben alkalmazott mikroelemek a bór és a cink, melyek kritikus szerepet játszanak a rügyképződésben, a virág és a gyümölcs kialakulásában.