Talaj- és vízgazdálkodás

A talajnak megfelelő szerkezetűnek és tápanyagban gazdagnak kell lennie a növekedés maximalizálásához és a magas hozamok eléréséhez. A magágy állapota kritikus fontosságú, különösen akkor, ha növényt magról termesztjük. Szépen, egységesen kialakított magzónára van szükség a maximális csírázáshoz és a kikeléshez.

A gyökérképzés általában gyenge. A hagymaféléknek rövid és ritkás gyökérzetük van kevés hajszálgyökérrel. Emiatt fontos, hogy a tápanyag és a nedvesség rendelkezésre állását folyamatosan biztosítsuk a sekély gyökérzónában.

A kutatások azt mutatják, hogy a vízfelvétel a talaj felső 25 cm-ére korlátozódik. Annak ellenére, hogy a hagymafélék képesek túlélni a hosszabb idejű aszályos időszakokat is, a víz rendelkezésre állása kritikus fontosságú a növekedéshez és a jó minőségű, magas hozamokhoz. Aszályos időszakban a hagymafejek nagyobb valószínűséggel esnek szét, vagy képeznek dupla vagy többszörös fejet.

A hagymaféléknek nagy a vízigényük: általában 75 mm hetente. Mindazonáltal a tenyészidőszak késői szakaszában történő öntözés késleltetheti az érést és a héj megrepedéséhez vezet. Ha különösen könnyű szerkezetű talajon termesztik, a sorok közt vetett védőnövényekkel – például árpával vagy búzával –, illetve szalma segítségével minimalizálható az erózió. A rögök és a kövek hátráltatják a fejlődést, a gyomirtók hatékonyságát és a mechanikai eszközökkel történő betakarítást, emiatt a kötött vagy köves talajokat általában kerülik. A talaj pH értéke általában 6-7 között az ideális, de organikus talajokon a hagymaféléket egészen pH 4-ig is lehet termeszteni.

Ha a pH érték 5.5 alá esik, a magnézium és a molibdén rendelkezésre állása csökken, 6.5-ös pH érték felett pedig cink-, mangán- és vashiány lép fel.

A hagymafélék nagyon érzékenyek a sótartalomra, ezért a szikes talajokat és a sós öntözővizet célszerű kerülni. Olyan körülmények között, ahol a nátrium-klorid által képzett talajoldatnak 0,125MPa az ozmotikus nyomása, ott a növekedés megfeleződik. A nitrát és a szulfát műtrágyákat részesítjük előnyben, a kloridos műtrágya viszont nemkívánatos.

Tápanyag elemzés

Talajelemzést végzünk a műtrágyázással kapcsolatos kiinduló információk meghatározásához – különösen a káliumra és a foszforra vonatkozóan. Ezzel a módszerrel határozzuk meg a talaj pH értékét és a szervesanyag-tartalmát is.

A növény levelének elemzése is fontos az egyes elemek egyensúlyának folyamatos nyomon követéséhez és a műtrágyázás beállításához. Így lehet biztosítani a megfelelő minőségű terményt. A szövetelemzéssel igazolhatók a hiánybetegségek látható jelei, és a látható tüneteket még nem produkáló rejtett hiánybetegségek is feltárhatók.

A szövetelemzéshez kiválasztott levél típusa és elhelyezkedése a helyi gyakorlat szerint változik. A fiatal hagymapalántáknál az egész hajtásból vagy azonos fiziológiai korú levelek tetejéből vesznek mintát. Miután a növény már félig kifejlődött (egészen a betakarításig bezárólag), általában a legfiatalabb kifejlődött leveleket vagy a teljesen kifejlődött levéllemezt használjuk mintavételre.

Az adatok értelmezésekor fontos figyelembe venni az alkalmazott mintavételezési módszert is.