-
Legfrisebb hírek
-
-
Az évek során az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyákkal kapcsolatosan számos olyan baleset történt, amely hatással volt a szállításra, a tárolásra és a kezelésre vonatkozó jogi szabályozásra. A termék szállítás és tárolás közbeni szétesése mérgező gázok és veszélyes helyzetek kialakulását eredményezte több esetben.
Az Egyesült Nemzetek kiadta a Vegyi anyagok besorolásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerét (GHS). A GHS összhangban van az ENSZ veszélyes áruk szállítására vonatkozó mintaszabályzatában szereplő ajánlásokkal a vizsgálati módszereket és a veszélyek beazonosítását illetően. Európában elfogadták a GHS helyi körülményekhez alkalmazott változatát, és kiadták a Termékek osztályozása és címkézése (CLP)-ről szóló szabályozást.
Az ENSZ veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi ajánlásait (www.unece.org/trans/danger/danger.html) beépítették az IMO (vízi), az ADR (közúti), a RID (vasúti) az ADN(R) (uszály) és az IATA (légi szállítás) jogszabályok által a műtrágya nemzetközi szállításához meghatározott szabályozásba. A SEVESO irányelv útmutatóként szolgál a termékek EU-n belüli tárolásához / veszélyes termékek kockázatelemzéséhez.
A műtrágyák gyártása vagy feldolgozása során felhasznált termékekkel vagy nyersanyagokkal kapcsolatos megfelelő tájékozódás érdekében a legjobb az, ha igényel egy példányt a termék felhasználása szerinti ország jogszabályai szerint összeállított biztondágtechnikai adatlapok (SDS) legfrissebb verziójából. A megfelelő biztonságtechnikai adatlapok tájékoztatást nyújtanak a kezelésre, tárolásra, nem kívánt körülményekre és a megsemmisítésre vonatkozó lehetséges kockázatokról és ajánlásokról.
Az AN 33.5-öt oxidálószerként sorolja be az ENSZ (5.1-es osztály) a magas ammónium-nitrát tartalma miatt. Az egyes országok illetékes hatóságai speciális tárolási szabályokat határoznak meg. A Yara ammónium-nitrát alapú műtrágyái átmentek a robbanékonysági vizsgálaton, és rendkívül ellenállónak bizonyultak a robbanásokkal szemben. Ha zsákos kiszerelésű műtrágyát érint egy tűzeset, a zsákok megolvadhatnak, és szétszakadhatnak, de ettől függetlenül nem lesz jelentős hatásuk a tűzre.
A szállítószalagról vagy a zsákokból kiszóródó anyagot gyorsan össze kell szedni, s normál termékként kell kezelni, valamint értékesíteni, ha nem szennyeződött, és továbbra is megfelel a műtrágyákra vonatkozó szabályok által állított követelményeknek.
Ha nem felel meg, az anyagot fel kell oldani, vagy semlegesíteni kell. Ha nagyon beszennyeződött a termék, akkor hulladékanyagként kell bánni vele, s mint veszélyes anyag, a helyi szabályozásnak megfelelően kell kezelni.
Az európai CLP szabályozás mellett a COMAH (Seveso) irányelv foglalkozik az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyák tárolásának szabályozásával. Néhány európai országban – mint például Németország vagy Franciaország – további nemzeti szabályozás is érvényben van az ilyen termékek tárolásával kapcsolatosan: Németországban a TRGS, Franciaországban a Code de l’environment. Az ilyen típusú nemzeti szabályozások egyre gyakoribbak, és emiatt mindig helyileg kell áttekinteni őket.
Az NPK műtrágyákban található ammónium-nitrát magas hőmérsékleten lebomlik. Az exoterm reakció hőfejlődéssel és gázok felszabadulásával jár a kezdeti, pH csökkenéssel együtt járó szakasz után. A bomlás mértéke tovább gyorsul klorid, szerves anyagok és néhány fémion (különösen réz (Cu2+)) jelenlétében. A lebomlást késlelteti a foszfát, a széntartamú anyagok és a magas pH értékű környezet.
Néhány ammónium-nitrát alapú NPK műtrágya önfenntartó bomlás (SSD) jellemzőit mutatja. Az SSD-t néhány műtrágya esetén kiválthatja a véletlenszerű hevítés (> 120°C). Az ennek hatására beinduló lebomlás azután is folytatódik, hogy a hőforrást eltávolítottuk, és igen nehézzé teszi bomlás megszűntetését. A bomlás általában önmagában nem veszélyes, de a képződő gáz mérgező összetevőket tartalmaz (pl. Cl2, HCl, NOx).
A CN műtrágyák körülbelül 15%-nyi kristályos vizet tartalmaznak, amely a minimumra csökkenti az anyag oxidációs jellemzőit. A salétromsavas ammónium-kalcium só alapú műtrágyák GHS/CLP szerinti besorolása: „Akut toxikus, 4 H302, szemsérülés/irritáció, H318”. A zsákok a vonatkozó vegyi szabályozás szerint vannak felcímkézve. Még soha sem történt súlyos baleset CN műtrágyával.
A karbamid termékek nem számítanak veszélyes anyagnak az (EC No. 1272/2008) , CLP) és az ENSZ szállítási szabályzata szerint sem, de potenciálisan veszélyesek, mivel ammónia szabadulhat fel, ha magas hőhatásnak tesszük ki őket. A karbamidot nem szabad keverni más vegyi anyagokkal. A salétromsavval való összekeverés különösen veszélyes lehet.
A műtrágyák kezelésének és tárolásának helyéül szolgáló épületeket és területetek megfelelően kell biztosítani annak érdekében, hogy az illetéktelen személyeket távol lehessen tartani. Az ammónium-nitrátot vagy egyéb nitrátokat tartalmazó műtrágyákat robbanószer gyártására is fel lehet használni, amire már láttunk példát több terrortámadás kapcsán is világszerte.
Emiatt az ilyen termékekhez való hozzáférést a törvény értelmében korlátozni kell. A lakosság számára nem állhat rendelkezésre olyan ásványi műtrágya, amely 16%-nál több ammónium-nitrátot tartalmaz. Csak a gazdálkodók és egyéb szakemberek juthatnak hozzá az ilyen termékekhez. (1907/2006 sz. EU rendelet, REACH)
Hozzávetőleges számítással megállapítható, hogy ha a nitrát-nitrogén (NO3-N) és az ammónium-nitrogén (NH4-N) koncentrációja is 8%-os vagy afölötti, akkor a termék 16%-nál több nitrogént tartalmaz ammónium-nitrát formájában.
Egyszerű tanácsok a bűncselekmények megelőzéséhez:
Ne értékesítsen műtrágyát olyan vevőnek, akivel kapcsolatosan nem biztos, hogy szakszerűen használná fel a terméket.