Az őszi búza fehérjetartalmának és –minőségének növelése

A fehérjének két összetevője van, amely befolyásolja annak minőségét és mennyiségét. Mindkettőre hatással van a növény nitrogén- és kénszintje a vegetációs időszak során.

A magas terméshozam gyengíti a gabona fehérjemennyiségét, ezért nagyon fontos a terméshozam tervezése, ahogy a növény közeledik a szemképződés időszakához. A fehérjeminőség szabályozásánál a legfőbb cél az, hogy a növényben a nagy molekulasúlyú és hosszú láncú sikérfehérje alakuljon ki. A sikérfehérjék – például a gliadin, a glutenin, az albumin és a globulin – biztosítják a búzából készült termékek (liszt, tészta) egyedülálló nyújthatóságát és jó feldolgozhatóságát.

A mezőgazdasági gyakorlatban ez úgy biztosítható, hogy gondoskodnak az optimális nitrogén-ellátásról akkor, amikor a növény képes azt beépíteni a gabonaszemekbe, s figyelnek a szükséges kénellátásról annak garantálása érdekében, hogy a nitrogén felhasználásának hatékonysága megfelelő legyen.

Tápelemek és a búzaszemek fehérjetartalma

Nitrogén

Ha magasabb fehérjetartalmat szeretnénk, akkor több nitrogénre van szükség a magasabb igények kielégítéséhez. A növény teljes nitrogénigénye természetesen a tervezett terméshozam és a tervezett fehérjetartalom függvénye.

Az optimális nitrogénellátás mellett a gabonaszem fehérjetartalma a takarmánybúza esetén folyamatosan 11% körül mozog (1,9%N-nek felel meg). Ugyanakkor a kenyérbúzánál 12% körül optimalizálódik a fehérjetartalom, s gyakran külön nitrogénellátásra van szükség ahhoz, ha 13%-ot meghaladó fehérjetartalmat szeretnénk elérni. A gabonaszem alacsony fehérjetartalma – azaz a 10%-os érték alatti takarmánybúza fajták esetén – az optimálistól kevesebb nitrogénre utal. A nitrogén alkalmazásának időzítése is fontos. A korán kijuttatott nitrogént (Zadoks skála GS 25-32) a növény főként a terméshozam biztosítására használja fel, míg a gabonaszemek fehérjetartalmának növelése érdekében a nitrogént a Zadoks skála szerinti GS 37 és 39 közötti időszakban érdemes alkalmazni.

Ha a levél nitrogéntartalma nem megfelelő, akkor ezt helyrehozandó nitrogén lombtrágyázást lehet alkalmazni a virágzás körüli időszakban (Zadoks skála GS 70).

Kén

A kén a fehérjék egyik fő összetevője, s emiatt fontos szerepet játszik a fehérje mennyiségének és minőségének meghatározásában. Megtalálható néhány fontos aminosavban is, amely a búzából készült tészta sütési tulajdonságait határozza meg. Köztük találjuk a ciszteint, a metionint, a treonint és a lizint.

Mangán és cink

A mangán és a cink is fontos szerepet játszik a növényi folyamatoknál, köztük a nitrogén-anyagcserében. A jobb nitrogén-anyagcsere növeli a kialakuló fehérjébe beépülő nitrogén mennyiségét.