-
Legfrisebb hírek
-
-
A búza szemszámát a növény genetikai jellemzői határozzák meg, azaz a búza fajtája és a szemek kifejlődéshez szükséges idő hossza. Amint elindul a virágzás, az embrió és az endospermium elkezd fejlődni, a növény pedig a fotoszintézis során előállított tápanyagokat, valamint a korábban (a levelekben és a szárban) eltárolt keményítőt és fehérjét ezen fejlődő szemekhez irányítja át. Minél hosszabb a szemek fejlődésének szakasza, annál valószínűbb lesz a nagyobb szemméret. A tápanyaggazdálkodás mellett a vízgazdálkodás (öntözés az aszálystressz elkerülése érdekében), valamint a növényvédelem – gombaölő szerek használata és tápanyagellátás a zöld levélzet fenntartása, valamint a betegségek előfordulásának csökkentése, és így a növény egészségének javítása érdekében – is befolyásolja a szemek méretét.
A nitrogénellátásnak van a legnagyobb hatása a búza szemméretére és tömegére. A korai kijuttatás biztosítja, hogy a levélzet nagyméretű lesz, és sok szénhidrátot tartalmaz, amelyet a növény a fejlődő szemekhez irányít át az érési szakaszban. Ez különösen a szárazságtól sújtott területeken fontos, ahol a hozam akár 60%-a is ettől függhet. Fontos a növény nitrogénszintjének nyomon követése, mivel ezzel biztosítható, hogy a levélzet ne fonnyadjon el korán, s ne rövidítse le a szemek kifejlődésének időszakát.
A foszfornak fontos szerepe van a növény energiaszükségletének biztosításában. Az eltárolt szénhidrát újraelosztásához szükséges az energiaszolgáltató foszfor biztosítása, amely fontos a megfelelő búza szemméret eléréséhez is.
Mind a szilárd foszfortartalmú műtrágya, mind pedig a foszfor lombtrágya jól használható a szemméret növeléséhez.
A kálium segíti a tápanyagok növényen belüli szállítását, mivel szabályozza a transzpirációs áramot. Mivel a növény átcsoportosítja az ásványi anyagokat a kalászhoz, a megfelelő káliumszintet fent kell tartani. A kálium segít a korai fonnyadás elkerülésében is, amelyet gyakran az aszály okoz a szemfejlődés időszakában. A káliumhiányos növényeknek gondja van a transzpiráció levél fele történő szabályozásával, ez pedig hőstresszhez és fonnyadáshoz vezet. A megfelelő káliumellátás meghosszabbítja a szemfejlődés időszakát, ez pedig a búzaszem tömegének növekedését eredményezi.
A nitrogén-anyagcserében játszott szerepe révén a mangán és a cink egyaránt növeli a búzaszem súlyát.