Levélzet kialakulása - Zöldfelület index (GAI)

A növény termesztése az ideális döntések meghozatalával, a magágy elkészítésével, illetve a megfelelő talajszerkezet kialakításával kezdődik, annak érdekében, hogy a gyors és egyenletes csírázást elősegítsük. Ehhez úgy járulhatunk hozzá, ha vetéskor műtrágyázással biztosítjuk a kulcsfontosságú tápelemek hozzáférhetőségét, illetve a megfelelő időben növényvédő szert alkalmazunk.

Kísérletek kimutatták, hogy a fény hasznosítása akkor optimális, ha a zöldfelület index (GAI) 3 és 4 között van. Azonban a növény levélszerkezete is fontos a fotoszintézisben. A növény különböző részeinek különböző fotoszintetikus képességei vannak; a levelek a leghatékonyabb szárazanyag előállítók, a szár pedig a legkevésbé az. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a zöldfelület index 3 és 4 között legyen, valamint a levél szár arány megfelelő legyen a felfogott fény hatékony felhasználása érdekében.

Amikor a levélzet túl sűrű, a növény alsóbb részeibe kevesebb fény jut, így az also becőkben kevesebb mag képződik. Ha a lombozat sűrű, a vékonyabb szárak miatt nagy a valószínűsége a megdőlésnek is. A megdőlésnek komoly hatása lehet a terméshozamra; akár 30%-os veszteség is lehetséges.

Ahhoz, hogy biztosítsuk a levélzet megfelelő fejlődését, a létfontosságú tápanyagok mennyiségének összhangban kell lenniük a növény igényeivel. A nitrogén és a kén különösen fontos, miután a talaj hideggé és nedvessé válik, a talajban lévő foszfor hozzáférhetősége is korlátozódik. A legnagyobb mértékben káliumra van szükség, elengedhetetlen lombozat szerkezetének kialakulásában, és a növény körül a tápanyagok talajban való áramlásának a fenntartásában.

Ősszel és tavasszal a gyökérzet és a szár igen gyorsan növekszik, a sejtek osztódásának üteme maximális, így magas bór- és kalcium igény alakul ki a növényben. A mangán és a molibdén szintén ekkor válik válik fontossá, ugyanis ezek az elemek biztosítják az optimális nitrogén felhasználást, illetve az anyagcserét a növényben. A nem megfelelő nitrogén-anyagcsere a nitrátok felhalmozódásához vezethet a levélben, ami növeli a növény betegségekre való érzékenységét.

A legnagyobb napi tápanyag-igény akkor keletkezik, amikor a levélzet elkezd terebélyesedni; kb. a vetéstől számított 150-180. naptól.

A tavasszal alkalmazott nitrogénnek van a legnagyobb hatása a levélzet méretére és szerkezetére. A zöldfelület index minden egyes egységéhez 50 kg nitrogénre van szüksége a növénynek hektáronként, így ahhoz, hogy elérjük az optimális célt (GAI 3.5), a növénynek nitrogénszükséglete 175 kg/hektár.

Ez a szám valamivel kevesebb, mint a kísérletek alapján ajánlott mennyiség, és visszatükrözi, hogy a nitrogén felhasználás hatékonysága kb. 65%-os a környezeti tényezők miatt; úgy mint rossz talaj szerkezet, vízhiány és sérült gyökérzet.

A Yara két szolgáltatást is kifejlesztett, melyek segítenek kiszámolni az optimális nitrogén mennyiséget: az egyik a YaraIrixIT, mely segít kiszámolni az optimális nitrogén mennyiséget, a másik a Yara N-Sensor, mely a növény nitrogén-ellátottságát méri.