A sótartalom (szalinitás) csökkenti a növény víz- és tápanyagfelvevő-képességét, így közvetlen hatással van a terméshozamra.
A paradicsom közepesen sótűrő faj, maximum 2,5 mS EC-értéket képes elviselni a hozam csökkenése nélkül. Ennél magasabb EC-érték mellett azonban már a hozamok fokozatosan csökkennek, fajtától függően.
Az EC-érték, a sóösszetétel és a tápanyagok kiegyensúlyozottsága mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a betakarított gyümölcs tulajdonságaira.
A magas EC-érték következtében:
- A bogyók mérete csökken (lásd Sótartalom és gyümölcsméret diagramm). A kálium-utánpótlás segíthet helyreállítani ezt a problémát.
- Megnő a cukor és a savtartalom is (lásd Sótartalom és TSS diagramm), ezáltal a gyümölcsök íze finomabb lesz.
- Megnő a bogyók keménysége és a héj vastagsága, ezáltal az eltarthatósági ideje is.
- Csökken a gyümölcs lisztessége, így javul a textúrája.
- Megnő a gyümölcs pigment-tartalma, ezáltal szebb, élénkebb lesz a színe. Szükséges azonban az elővigyázatosság, ugyanis 5-ös EC-értékűnél magasabb oldatok alkalmazása már szintén csökkenti a pigmenttartalmat.
Az EC-érték növelése NaCl- hozzáadásával javította a paradicsom ízét és megnövelte a termés keménységét. A túl sok NaCl- azonban már toxikus a növény számára és gátolja a növekedést (lásd Sótartalom és levélszám, Sótartalom és növénymagasság diagramm), jelentősen csökkenti ezáltal a terméshozamot. A kálium- és kalciumtartalom növelése a NaCl- okozta sóstressznek kitett növények esetében elősegíti a paradicsom növekedését és növeli a terméshozamot.