Yara Nap

A konferenciát Éri Ferenc, a Yara Hungária Kft. magyarországi értékesítési vezetője nyitotta meg, aki bevezető előadásában felvázolta a Yara 6 kontinenst átölelő történelmét, és részletesen bemutatta a Yara Hungária Kft-t, annak eredményeit. Éri Ferenc volt segítségére a közönségnek, hogy az utána következő angol nyelvű előadásokat megértsék.

Olaf Günther-Borstel a Yara Hungária Kft. ügyvezető igazgatója beszédében elmondta, hogy a Yara termékeivel és szolgáltatásaival világszinten segíti a gazdákat az egyre növekvő igényeik kielégítésében. Előadásában átfogó képet festett a világ műtrágya felhasználásának tendenciáiról. Többek között kiemelte, hogy Ázsia és Kína a legnagyobb karbamid gyártó és felhasználó régió. Külön érdekes és fontos volt annak levezetése, hogy a világon a nitrogén műtrágya árának alakulása az a kínai karbamidtól függ.

Michael Basten, az Európai Üzleti Egység vezető agronómusa a különböző nitrogénformák hatásáról tartott kimerítő előadást. Elmondta, hogy a nitrogén különböző formái milyen jelentőséggel bírnak a tápanyag-ellátásban .Hosszasan szemléltette különböző nitrogén formák átalakulását a talajban, ezeknek a növény által történő felvételét. Több dián keresztül mutatta be  a MAS előnyét a karbamiddal és az oldattal szemben, akár a termés mennyiségéről, akár minőségről van szó. Szemléletesen láthattuk a hőmérséklet és a pH hatását ezekre a folyamatokra.  A különböző nitrogén formáknál markáns a különbség a környezeti terhelést illetően, a karbamid  és az UAN sokkal nagyobb terhelést jelentenek mint a MAS és az AN. Külön kitért a szórásképre,azokra az kétszámjegyű veszteségekre is amiket a felületes szemlélő nem is vesz észre, de komoly károkat okoz. Az előadás rengeteg olyan gondolatot felvetett a nitrogén formákkal kapcsolatban, melyeket mindenképpen érdemes tovább elemezni.

A konferencia tartalmának szakmaiságát növelve felkértünk olyan hazai szakembereket is, akik a mezőgazdaság különböző területeinek elismert szaktekintélyei.

Dr. Csathó Péter a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének munkatársa előadása első felében a különböző szaktanácsadási rendszerek közötti különbséget mutatta be, majd a különböző növények eltérő tápanyagigényét szemléltette. Ezt követően beszélt a káliumról: egyrészt a növény igénye, másrészt a talajok ellátottsága, illetve a kettő eredőjeként szükséges pótlásáról kaptunk sok és részletes információt. Az előadás vége felé a kén kérdés került terítékre, mint napjaink egyre komolyabb problémája, hiszen egyre inkább negatív a kén mérleg, ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kén pótlására.

Dr. habil. Sárdi Katalin, a Pannon Egyetem Georgikon Karának professzor asszonya a harmadik legfontosabb elemről, a foszforral kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tárta fel a konferencia résztvevőinek. Előadásában többször hangsúlyozta a foszfor felhasználás agronómiai és környezetvédelmi szempontjait. Bár a nagy terméshozamok jelentős foszfort igényelnének, a foszfor felhasználás hazánkban alul marad a kívánt szintnek, ráadásul hasznosulása is kedvezőtlen. Külön elemezte a különböző foszfor formák átalakulását, ezeknek a problémáját. Mivel a világ foszfor készletei belátható időn belül kimerülnek, a professzor asszony kiemelt fejlesztési területnek tartja a foszfor hasznosulásának javítását.

Dr. Árendás Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa az előző előadásoktól eltérően nem csak tápanyagról beszélt, hanem a különböző egyéb agrotechnikai tényezőkel való összefüggéseit is elemezte. Itt több dián is igen szemléletesen és egyértelműen megmutatkozott az összes agrotechnikai elem között a trágyázás markáns szerepe, (30-50% közötti hatás a termésre).  Az előadás következő részében a kukorica és búza makroelem igényeit, N-reakcióját mutatta be, sok esetben hibridek , fajták szintjéig lebontva. majd a tőszám, vetésidő  és műtrágyázás együttes hatásait láthattuk. Külön fejezetet szentelt a vetésforgó kérdéseinek, ahol nagyon jól megmutatkozott az egész kérdés komplexitása.

Dr. Petróczi István, aki január elsejétől Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály tudományos főosztályvezetője, az NPK műtrágyázás hatásairól, hatékonyságáról beszélt tartamtrágyázási eredmények alapján. A több évtizedes vizsgálati sor egyrészt a termés mennyiségi, minőségi, valamint közgazdasági összefüggéseit is elemezte. Egyértelműen és markánsan kirajzolódott az egyoldalú nitrogén használat problémája, káros következményei. Kitért a fungicidek és a tápanyag-ellátottság összefüggéseire, valamint különböző intenzitási szintek bemutatásával rávilágított az optimális technológiai színvonal kialakításának jelentőségére. Összefoglalójában külön kitért a” mikro tápanyag-ellátás” (mikro starter és lombtrágya) kérdésére, azoknak évjárattól és növény fajtól függő szerepére.

Hogy konferenciánkat még színesebbé és még gyakorlatiasabbá tegyük, a szakmai előadásokat követően felkért hozzászólók mondták el röviden gondolataikat:

Elsőként Kurucz Gyula Nagyhegyesről, az amerikai tapasztalatokról és annak magyarországi adaptálásának lehetőségeiről szólt, kiemelve az alaptrágyázáskor kijuttatandó műtrágya mennyiségeknek az öntöző vízzel való kiadását, ami az USA-ban már sok esetben a teljes mennyiség 60-70%-át is jelenti.

Ezt követően Tajti Gábor (KITE) a precíziós gazdálkodás lehetőségeiről, annak különböző birtokméretekkel, műszaki felszereltségekkel való összefüggéseiről beszélt, figyelembe véve a különböző NPK műtrágyák használatának a lehetőségeit.

Rozsi József  Sükösdről az intenzitás és hatékonyság növelésének egy hatékony eszközéről, a lombtrágyázásról adott ismertetést, bemutatva az  üzemükben már évek óta sikeres technológiát.