Az „örökzöld dilemma”, avagy milyen búzát termeljünk?

A minőségi búza előállításához igazából három dolog szükséges, úgymint fajta, technológia, és egy komoly elhatározás a termelő részéről. Ezt azért emelném ki, mert vannak olyan partnereim, akik minden évben javító vagy malmi búzát termelnek, bizonyítva, hogy ez elsősorban döntés kérdése. A javító vagy malmi fajta kiválasztása a kiindulás, mert ezekkel lehet a legnagyobb biztonsággal garantálni a magas minőséget. (takarmány fajtából is lehet malmi minőséget előállítani, csak nagyobb odafigyelés, több energia árán.)

Tápanyag oldalról az alaptrágyázás elhagyhatatlan része a technológiának, átlagosan 50-70 kg/ha foszfor és kálium kijuttatása szükséges. A kálium esetében lehet kompromisszumot kötni, ha a terület jó ellátott.  A YaraMila 10-24-24 és a YaraMila 16-27-7 az ajánlat elsősorban, tekintetbe véve az előbb leírtakat. Mindkét termék a makroelemeken kívül ként és mikroelemeket is tartalmaz. 250 kg/ha mennyiségben kijuttatva elérjük a minimális célként megjelölt 50 kg hatóanyagot. Ez az a mennyiségű foszfor, amit egy 6 tonnás terméssel leviszünk a területről. A 16-27-7 használatakor a nitrogén biztosan elegendő, a másik termék esetében ügyelni kell az előveteményre, szármaradványra, valamint az őszi fejlődés intenzitására. Természetesen azonnal jönnek a költségekre vonatkozó felvetések. Egy napi(!) áron végzett kalkuláció azt mutatja, hogy a hektáronkénti árbevétel (malmi, vagy javító búza esetén) 10-15 %-a kell a jó minőségű, komplex műtrágya beszerzésére. Ezzel közel megegyező összeg szükséges a nitrogén megvásárlásához, amelyből egyrészt az abszolút mennyiséget is számításba kell venni (120-150 kg hatóanyag), másrészt az NPK arányokat is. Talajtípustól, évjárattól függően a felvehető foszfor 2-3-szoros mennyisége szükséges nitrogénből. Ezen számok és arányok egy folyamatos és kiegyensúlyozott tápanyaggazdálkodás esetén megbízhatóan és következetesen működnek. Több éven keresztül történő „zsaroló” gazdálkodásnál már más a helyzet, nagyobb invesztíció kell, és sokkal sérülékenyebb a rendszer, könnyebben felborul az egyensúly. A nitrogén pótlása esetén nem lehet megkerülni a kén szerepét, egyrészt a minőség miatt, másrészt a nitrogén hatékonysága miatt sem. A YaraBela Sulfan több szempontból is kiemelkedik a mezőnyből. Ideális a N/S arány, valamint a  ként kalcium-szulfát formában tartalmazza, mely a növények számára 100% vízoldékonyságának köszönhetően azonnal rendelkezésre áll. Az azonnal felvehető nitrát-forma mellett a folyamatos ellátást biztosító ammónium-nitrogén fele-fele arányban áll rendelkezésre, így a kora tavaszi kijuttatás esetén is megfelelő nitrogén hatás érhető el.

Jelen sorok írásakor 10-12 %-kal drágább a legnagyobb mennyiségben értékesített MAS terméknél, amely különbséget többszörösen visszaadja a nitrogénhatékonyság javításával, a tápanyagharmónia biztosításával, a minőségi végtermékkel.

Nitrogén esetében a kijuttatás időpontja is nagyon fontos, azt gondolom az eddigi szabályozás a dátumokra vonatkozóan idejét múlt, a klímaváltozás hatásásra a vegetáció is már más. A jelenlegi termelői gyakorlathoz igazított szabályok sokat segítenének a termelőknek.

A minőségi búzatermesztés harmadik lába a lombtrágyázás. Itt az olyan beavatkozásra gondolok, ahol ténylegesen a búza igényeit vesszük figyelemebe, és nem a „tegyünk rá valamit” szemléletet. Csak annyit kell tenni, hogy a legfontosabb mikroelemigényeket össze kell hasonlítani a lombtrágyapiacon található termékekkel, és a metszéspont az egyértelműen a YaraVita Gramitrel. Nem csak önmagában a benne lévő réz, cink, mangán, magnézium biztosítja ezt, hanem ezek aránya is, ami számításba veszi a búza igényét. A lehető legkorábbi kijuttatás javítja a hatékonyságot, növeli a megtérülést. 3 l/ha mennyiségben ajánljuk a felhasználását a kora tavaszi alkalmazáskor. Az intenzíven gazdálkodó partnereink között sokan 2+2 l/ha mennyiséget preferálják, így a teljes vegetáció lefedésre kerül, különösén akko,r ha ezt egy őszi kezeléssel is kiegészítjük. Az őszi kijuttatás esetén a 2l/ha a javasolt dózis, amely a tavaszival együtt egy folyamatos ellátást biztosít.

A bevezetőben említett döntéssel (minőségi búzaelőállítás vagy nem) a technológia legelején eldől a kérdés, mert a fajtaválaszték és az alaptrágya pont az a két technológiai elem, amit nem lehet később megváltoztatni. Azt mindenképpen érdemes figyelemebe venni, hogy a piacon továbbra is túlkínálat van a takarmánybúzából, illetve a tőlünk délebbre lévő országok a klímaváltozás miatt egyre kevésbé képesek minőségi búzát előállítani, miközben az élelmiszeripari technológiájuk erre van berendezkedve.