Gondolatok a kukorica lombtrágyázásról

Mivel a magyar gazda árérzékeny, ezért a fenti körülmények ismeretében indokolt megvizsgálni a következőket: mekkora mennyiségben, milyen típusú, milyen összetételű és milyen kijuttatástechnikával használ műtrágyát.

A Yara szaktanácsadójaként a partnerlátogatások során azt tapasztaltam, hogy a kukorica az elmúlt években több gazdaságban mostoha növény lett. Átlagosan csökkent a vetésterülete, kivéve, ahol állattartással is foglalkoznak. Ennek alapvetően két okát említették a termelők: magas input költség melletti alacsony (nem egyszer kritikus) megtérülés.

Sokan visszafogott, „csökkentett költségkeretű” tápanyag-utánpótlást végeznek a kukoricában. A foszfor-kálium túlsúlyos alaptrágyázás, vagy a gépi lehetőségektől, illetve a talajfertőtlenítés szükségességétől függő starterezés általában nem marad el. A gyomirtást, károsítók elleni védekezést mindenki elvégzi, mert a termés biztonsága érdekében ez elkerülhetetlen. Ugyanakkor a vetés után a tápanyag-ellátás szempontjából sokszor magára marad a növény. A kiszámíthatóbb termés és hozambiztonság érdekében nem szabad megfeledkezni a növény igényeit kielégítő lombtrágyázásról.

Megéri-e, vagy hol éri meg lombtrágyázni? Biológiai, ökológiai, agronómiai, ökonómiai körülményeket figyelmbe véve a lombtrágyzás javasolt:

    - a jó öntözési reakciójú fajták öntözésekor,

    - csemegekukorica, pop corn, ipari célú kukorica termesztésben,

    - hibridelőállításkor,

    - ha a környezeti tényezők miatt gátolt a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel.

A „szűkös” indító tápanyag ellátás esetén mindenképpen szükséges a legfőbb tápelemek utánpótlásáról a vegetáció során gondoskodni. Az időjárás szélsőségeihez (a csapadék hiánya és/vagy aránytalan eloszlása, légköri aszály) csak a fejlett gyökérrendszerrel, megfelelő szártömeggel, vitalitással rendelkező növény képes viszonylagosan alkalmazkodni. A kukorica tápanyag-felvétele a 6 leveles állapottól a címerhányásig fokozott (lásd ábra). A lombtrágyázás ideje ezért a 4-8 leveles stádiumra esik, amikor más agrotechnikai műveletekkel kapcsolatban egy menetben is elvégezhető. A Yara növényspecifikus folyékony műtrágyái közül a YaraVita^TM Zeatrel-t kifejezetten a kukorica tápelem igényeihez kísérletezték ki.

Összetétele: 440 g/l P2O5, 75 g/l K2O, 67 g/l MgO, 46 g/l Zn

A foszfor a kezdeti gyökérképzésben játszik szerepet, azonban a talajból történő foszforfelvétel a szemek fejlődése során is folytatódik, kifejlett állapotban pedig már a növény foszfortartalmának 70%-a a szemekben található, ami közvetlen hatással van a fehérjetartalomra. A növekedés későbbi szakaszaiban a foszfor javítja a szemek fejlődését és gyorsítja a növény érését. A kukorica káliumigényes növény, a vegetáció során hektáronként 200 kilogrammnyi igénye van. A kálium nélkülözhetetlen a fehérje, az aminosav szintézishez, valamint javítja a növény vízháztartását. A magnézium elősegíti a klorofill képzést és a növekedést. A cink a szénhidrátok lebontásában és a fehérjetermelésben résztvevő enzimek egyik összetevője, vagyis a cink alacsony szintje csökkenti a növekedést és a keményítő-tartalmat. Ma Magyarországon a mezőgazdasági területek 1/3-áról mondhatjuk, hogy cinkhiányos. A cink koncentrációja a cink vegyületek gyenge oldhatósága miatt a talajoldatban kicsi, ezért legegyszerűbben lombtrágyázással pótolhatjuk.

A YaraVita^TM Zeatrel magas hatóanyag tartalma (628 g/l), alacsony hektárdózisa (3-5 l) és gazdaságos, 10 l-es kiszerelése miatt kiválóan alkalmas a kukorica tápanyag igényének kielégítésére, annak intenzív növekedési szakaszában.