Javaslatunk szója tápanyagellátására 2023-ban

A szója tápelemigényének taglalásakor első helyen kálium igényét szoktuk kiemelni. A növény vízháztartásának szabályozójaként szerepe kifejezetten száraz években értékelődik fel. A rendelkezésre álló kálium igen kis része áll rendelkezésre a növények számára. Hiánya jellemzően a korai fejlődési időszakban jelentkezhet, de különösen a száraz nyári időjárás mellett később is megjelenhet. Vetés előtti alaptrágyázásra ezért elsősorban a YaraMila kálium túlsúlyos összetételeit javasoljuk (YaraMila 8-20-28 és 10-13-25), de magas hatóanyagtartalma a 10-24-24 összetételű YaraMila kijuttatását is indokolttá teheti. Igénye a foszforral szemben alacsonyabb, szerepe a gyors kezdeti fejlődés során jelentős, hiányában csökken a gyökér és hajtásfejlődés, nő a környezeti tényezőkkel szembeni érzékenysége. A YaraMila komplex műtrágyák foszfortartalmuk jelentős része kiváló oldékonyság mellett azonnal felvehetőek a növények számára, míg kisebb hányaduk hosszabb időn keresztül, tartamhatás mellett válik felvehetővé.

A szója nitrogénigénye magas, de részben önellátó a nitrogénkötő baktériumokkal való szimbiózisnak köszönhetően. Általánosan elmondható, hogy a teljes igény közel felét biztosítja ez a szimbiózis, a másik felét valamilyen pótlólagos forrásból a növény számára rendelkezésre szükséges bocsájtani. Különösen igaz ez, ha a terméssel a 3-4 tonnás szintet célozzuk. A kezdeti fejlődéshez, míg a szimbionta kapcsolat nem alakul ki, 30-40 kg/ha nitrogén hatóanyagot kell számolni, melyet dózistól függően részben vagy egészben a vetés előtti alaptrágyaként kijuttatott YaraMila fedezni fogja. Másik lehetőség, akár alap- vagy egy későbbi fejtrágyaként 100-150 kg/ha dózisban a YaraBela Sulfan kénes nitrogén műtrágyát. A nitrogén mellett a benne található kén segíti a fehérjék képződését, emellett segíti a nitrogén hasznosulását. Levélvizsgálati eredmények alapján bizonyos mértékű hiánnyal számolni kell, ezért célszerű az ilyen formájú nitrogén fejtrágya alkalmazása.

A szója mikroelem igényét két oldalról is meglehet közelíteni. Egyrészt maga a növény igénye, másrészt a baktériumokkal való szimbiózisban betöltött szerepük miatt. A molibdén szerepe mindkét esetben jelentős, a baktériumok nitrogénkötő működéséhez elengedhetetlen. A talajban igen kis mennyiségben van jelen (a szokásos talajvizsgálati módszerek ki sem térnek a vizsgálatára!), savas talajban pedig felvehetősége gátolt, ezért pótolni kell. Szója lombtrágyázási javaslatunk alapja a YaraVita Brassitrel Pro, mely a benne található bóron, mangánon, magnéziumon és kalciumon felül molibdént is tartalmaz 4 g/l mennyiségben. A szója 3 teljesen kifejlett hármaslevél állapotában, vagy amikor van elegendő lombfelület a hasznosuláshoz, célszerű alkalmazni. Külön, vagy akár a Brassitrel Pro kiegészítéseként javasolt a YaraVita Molytrac csak molibdént tartalmazó lombtrágya használata. Literenként 250 gramm molibdént tartalmaz (legmagasabb molibdéntartalom!), ezért hektáronként 0,25 liter dózisban elegendő alkalmazni, és a szükséges igényt fedezni tudjuk.

A hüvelyképződés során kiemelkedő eredményt lehet elérni a YaraVita Thiotrac (750 g/l SO₃ és 200 g/l N) 3-5 liter/ha dózisú alkalmazásával. A virágzás előtti levélvizsgálati eredmények ennek indokoltságát igazolják, rendszerint az alsó határérték közelében mutatható ki a kénellátottság, ami viszont szoros összefüggést mutat a termés mennyiségi és minőségi paramétereivel is.

Általános kondíció javítására fejlettségi állapottól függetlenül a YaraVita Universal Bio, mint mikroelemes NPK lombtrágya javasolt. A lombtrágyákra, legyen szó a növényspecifikus vagy általános kondíció javítását célzó lombtrágyákról, megelőző jellegű kijuttatással kell tervezni, hiszen a felkészített, jó tápanyagellátású, felkészített növények ellenállóbbak a kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben.

A szója termesztése megfelelő tápanyagutánpótlási technológia nélkül kockázatos. A Yara alap-, fej- és lombtrágyái okszerű alkalmazás mellett növelik a termesztés biztonságát.